Random random: Shadowhunters

Nem mertem berakni a "sorozatnézés" címke alá, mert nem magáról a sorozatról fogok írni, habár szuper-feldobott vagyok a legutóbbi részek miatt, amik fényévekkel jobbak voltak, mint az előzőek, és a jóslatom, miszerint az ötödik részre találja meg a hangját a Shadowhunters, totálisan bejött. Szóval ja, szuper-feldobott. És ja, most mégsem erről fogok bejegyzést írni.

Hanem a színészekről

Miközben ugyanis várakoztam a sorozatra (jesszum, kábé május eleje óta, de rég is volt), nemcsak a spoilerekre vadásztam, hanem próbáltam megismerni a főszereplő színészeket is. És aztán teljesen beléjük habarodtam. Komolyan, vigyorogva tudok végignézni bármilyen interjút vagy színfalak mögötti videót velük, meglátom őket, és instant mosoly. Gondoltam, ebben a posztban most terjesztem kicsit a rajongást irántuk, és belinkelgetem a kedvenc, Shadowhuntersszel kapcsolatos videóimat velük.

* A POSZT FOLYAMATOSAN FRISSÜL! * 
... Rájöttem ugyanis, hogy ez a bejegyzés nekem is segít abban, hogy egyszerűbben visszakereshessem a kedvenc videóimat. Szóval random módon néha bele fogok piszkálni. (Azt még nem döntöttem el, hogy pirossal írom bele az újabb linkeket, vagy felesleges, mert úgyis csak én olvasom ezt a posztot - pláne többször!)
Frissítve legutoljára: 2016.04.24.

De előbb gyorsan egy kis névsorolvasás.

Dom(inic) Sherwood - Jace Wayland
Kat(herine) McNamara - Clary Fray
Alberto Rosende - Simon Lewis
Emeraude Toubia - Isabelle Lightwood
Matt(hew) Daddario - Alec Lightwood
Harry Shum Jr - Magnus Bane 
Isaiah Mustafa - Luke Garroway

Sorozatnézés: Shadowhunters (Új irányok, Soldier Boyok - 3 rész után)



Sose fogok valószínűleg tényleges epizódkritikákat írni a Shadowhuntersről, de időről időre felmerülnek bennem bizonyos eszmefuttatások, szóval azokat meg fogom osztani. Ilyen lesz ez is. (Meg ilyen volt ez és ez is.)

Szóval megnéztem a harmadik részt, és egyre inkább érik bennem a felismerés (nemcsak a rész miatt, hanem interjúk és spoilerek alapján is), hogy a sorozat egyszerre felel meg nagyon is a könyv szerinti karakterábrázolásoknak, és egyszerre ferdíti ki kicsit őket. Talán a ferdít nem a legjobb kifejezés, mert negatívumot sugall, holott én azt hiszem, szeretem ezeket az új perspektívákat. (Ugyanezt csinálják egyébként a világgal is, de az egy másik téma, és olyan, amiről eddig viszonylag kevés infót kaptunk. Pölö Csernobil? Azt a magyarázatot várom, és ajánlom, hogy jó legyen.) Olyan érzés nézni a Shadowhunterst, mint AU fanfictionöket olvasgatni, olyanokat, amikben tulajdonképpen minden szereplő ugyanolyan, egyetlen apró változtatással, és ez aztán kilendíti a szereplőket az eredeti jellemzésükből. Még mindig karakterhűek és felismerhetőek, csak van egy kis csúsztatás. (Remélem, sikerült érthetően megfogalmaznom.) És jesszum, pont ezek miatt érzem még inkább azt, mint amit az előző bejegyzésemben írtam, hogy igazán azt várom, amikor a készítők el mernek szakadni az alapanyagtól. Mert igen, rettentően érdekesnek találom ezeket a ferdítéseket (vagy csúsztatások? vagy melyik a jobb? segítség.). Nem mindig élvezem őket – de ezekről nem fogok írni, mert még kiforrhatják magukat -, de feltétlenül élvezem bennük az újdonságot.

Sorozatnézés: The Shadowhunters (1. évad 1. és 2. rész)



Ha már ennyit szövegeltem itt, és főleg molyon a Shadowhunters sorozatról, és kampányoltam mellette ezerrel, furcsa lenne, ha nem írnám meg a véleményemet a végeredményről – legalábbis, ami az első két részt illeti.

Figyelem, spoileres lesz a bejegyzés, de a megfelelő helyeken majd külön jelölöm, addig lehet nyugodtan továbbolvasni.

Random elmélkedés: A megfilmesítés és a Shadowhunters sorozat

2016. január 12-én elstartol az ABC Family csatornán (amit akkor már Freeformnak fognak hívni) Cassandra Clare A végzet ereklyéi (a továbbiakban: TMI) című könyvsorozata alapján készült Shadowhunters. Ha a könyvnek van olyan rajongója, aki még nem hallott róla, csak üsse be google-be a címet, és máris szembejön vele legalább egy panaszkodós, kiakadós poszt. Most szólok, ez nem ilyen lesz. :) 

Én szeretem, hogy sorozat lesz a TMI-regényekből, mert ha vannak olyan könyvek, amik igazán sorozat, és nem film, formájában működőképesek, akkor ezek azok. Engem sohasem a cselekmény izgatott bennük, bár tény, hogy végig érdekfeszítő és kalandos a történet, hanem a karakterek. Egy sorozatban végre még többet kaphatok belőlük... szóval hogy a viharba' ne lennék lelkes?! Szerencsére láttam már olyan rajongókat, akik osztoznak a lelkesedésemben, de azért igencsak figyelnem kell, hogy a fanyalgók között meglássam őket. És ezzel nem azt mondom, hogy nem érthetőek a rajongók félelmei és fenntartásai, és végképp nem azt, hogy a negatív reakció ne lenne épp olyan jogos, mint az én optimizmusom meg lelkesedésem, hanem... hát, azt hiszem, csak annyit, hogy kérlek, várjuk ki a végét! Egyelőre van egy hangulat-teaserünk, egy darab rendes trailerünk és hét - még nem végleges - percünk az első részből, fotóink, plusz temérdek félinformációnk. Bármit is gondolunk a sorozatról ebben a pillanatban - akár te, akár én -, az száz százalékosan nem fog bejönni.

Az látszik, hogy a készítők igenis törődnek az alapanyaggal és figyelnek a TMI olvasóira (ezekről kicsit később még írok), szóval egy minimális bizalmat... esetleg? Elvégre elképesztő, hogy egy bukott film után (mármint nézettségileg, a minőségről, könyvhűségről meg lehet vitatkozni, én most nem fogok, csak annyit róla, hogy én a film első felét nagyon szerettem, a másodikat nagyon nem, kivéve JCB-t, ő végig zseniális volt, zárójel vége) kaptunk egy második esélyt. Azt pedig, hogy a könyvekkel kapcsolatban hogyan érzünk, nem befolyásolja se egy film, se egy sorozat, akárhogy is sikerüljenek. 

Persze, tudom, mindezzel együtt is nehéz úgy bízni a Shadowhuntersben, ha egyelőre valakinek nagyon nem tetszik, amit lát és amit hall. Szóval a tovább mögött igyekszem összegyűjteni mindazt a pozitívumot, amik igenis ott vannak, és eloszlatni néhány tévhitet.

Vágjunk bele! :)
(FIGYELEM! SOROZATTAL KAPCSOLATOS SPOILEREKET IS ÍROK. HA EZEKRŐL SEMMIT NEM AKARSZ TUDNI, CSAK NAGYON ÓVATOSAN, A ZÖLDDEL SZEDETT RÉSZEKET OLVASD! Minden más olyan spoiler, ami nem hivatalos forrásból származik, hanem twitteres elejtett megjegyzésekből, innen-onnan, meghallgatások miatt kiszivárgott, nem végleges! forgatókönyv-részletekből.)

Könyvolvasás: Okváth Anna - Más állapotok

Mintha kissé elhanyagolt lenne ez a blog. *letörli a port, majd’ megfullad tőle, de törölget tovább* Ha ez személyes blog lenne, leírhatnám, hogy mennyi olyan újdonság jött az életembe, ami miatt az időbeosztásommal erősen bajba kerültem – szóval a szokásosnál is jobban, képzelhetitek –, államvizsga, első munkahely, bétázás bétázás hátán, írás írás hátán, és még mindig nem fejeztem be azt a nyüves regényt, csak novellákat, de ez itt senkit nem érdekel. Szóval egy seprűsuhintással meg is írom hosszú hónapok után az első értékelésemet.

Igyekszem egyelőre az általam olvasott regények közül a magyar szerzőseket elővenni, mert mégis csak. Akik egyébként – és ESETLEG – követnek molyon, azok már olvashatták a véleményeimet, legalábbis rövidebb formában, az idei magyar szerzős olvasmányaimról. Ők azt is tudhatják például, hogy mennyire imádtam Okváth Anna Más állapotok c. regényét.

Egyedül nem megy?
Mit teszel, ha egy nap szembesülsz a benned ketyegő biológiai vekker sürgetésével, ám reménytelenül szingli vagy?
Léna önálló fiatal nő, családi állapota: független, és ezt nem is hajlandó feladni.
Ám vágyik arra, hogy anya legyen.
Tervéhez a véletlen egy apát is a rendelkezésére bocsát – Iványi professzort, régi, rettegett egyetemi tanárát, aki feleségével gyermektelenül él. Megállapodásuk világos: semmi gyengéd érzelem, semmi személyes. Az érintkezés egyetlen célja a kívánt terhesség.
Vajon mihez kezdenek, ha meglepő, más állapotokban találják magukat?
Mennyit ér a becsület, az adott szó? Hol ér véget az értelem, és hol kezdődik az érzelem?

Már a tavalyi könyvbemutatón sejtettem, hogy nekem ezt olvasnom kellene. Rejtély – és szégyen, de tényleg –, hogy akkor miért tartott ilyen sokáig, hogy el is olvassam. Mindenesetre megtörtént. És mint az kiderült már (de ez nem fog megakadályozni abban, hogy még párszor leírjam), imádtam. 

GYÖNGYHALÁSZ Szerzőválogató Piknik (Athenaeum Kiadó)

Még jó, hogy megláttam a moly főoldalán, mert már másfél hónapja meg akarom osztani ezt a kiírást. Hátööö... jobb későn, mint soha, gondolom.
Meg hajrá mindenkinek, akinek akad a fiókban egy regénye! Szerintem nagyszerű lehetőség ez arra, hogy előszedjétek. :)



Mutasd meg magad!
GYÖNGYHALÁSZ szerzőválogató piknik az Athenaeum Kiadó szervezésében


Szeretettel meghívunk az Athenaeum Kiadó minden szerzőjelöltjét a kiadó kézirat-prezentációs délutánjára, a gödi Ilka csárdába!
Miért érdemes eljönni? A pályakezdő alkotók hamar szembesülnek a rendkívül éles versennyel. Számtalan kézirat érkezik be naponta egy kiadóhoz, szinte képtelenség igazán kitűnni a tömegből, még egy igazán figyelemfelkeltő pályamunkával is. Nagyon jól tudjuk, hogy értékes kincsek rejlenek a beérkező művek hatalmas csoportjában, és feltett szándékunk, hogy ezeket a kincseket megtaláljuk, kiemeljük, publikációhoz segítsük.
Készíts művedből egy 5 perces és egy 10 perces (akár multimédiás tartalommal támogatott) kiselőadást! Gyere el az Athenaeum Kiadó szerzőválogató délutánjára, és győzd meg a kiadó szakembereit, hogy tiéd a legméltóbb, az olvasók figyelmére leginkább érdemes kézirat!
A castingon a kiadó munkatársai két körben hallgatják meg a jelentkezőket. Az első körben minden jelentkező öt percben prezentálhatja művét a zsűri és leendő pályatársai előtt. A legjobb három aspiráns újabb tíz percben mutathatja be művét, könyvtervét.
A legjobbnak talált kézirat szerzőjének az Athenaeum (a mű alapos vizsgálatát követően) kiadói ajánlatot tesz.
De nemcsak a győztes, hanem minden résztvevő nyer, hiszen személyes ismeretséget köt a kiadó munkatársaival, megismerkedhet a hasonló kihívások előtt álló pályatársakkal, és közösségben költhet el egy finom ebédet a messze földön híres Ilka csárdában.
Időpont: 2015. augusztus 28. 11:00 órától
Helyszín: Ilka csárda, 2131 Göd, Pesti út 93/A (Budapesttől 15 perc) (http://ilkacsardapanzio.hu/) Újpest Városkapu autóbusz-állomástól 301-es busszal

GPS: N47.700599°, E19.135560°

Regisztrációs díj: 5000 Ft (amely tartalmazza az ebédet, egy welcome drinket és egy ajándékkönyvet)
További információ: www.athenaeum.hu

Könyvolvasás (Budapest Pride Blogturné): Madeline Miller - Akhilleusz dala (The Song of Achilles)



2015. július 3-án, pénteken veszi kezdetét az idei Budapest Pride Fesztivál, melynek mottója: „Budapest Pride: 20 esztendőnk hatalom!”. A fesztivál leglátványosabb eseményére  a Budapest Pride Felvonulásra 2015. július 11-én, szombaton délután kerül sor.

A Blogturné Klub egy nyílt LMBTQ blogturnéval szeretné kifejezni támogatását az idén 20 éves  Budapest Pride tiszteletére. Ezen a turnén olyan könyvek vesznek részt, amelyek fő- illetve mellékszereplője leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű vagy queer.

A turnéban résztvevő blogok részvételükkel támogatják, hogy olyan társadalomban éljünk, amely véget vet a kirekesztésnek és egyenlően elfogadó minden polgárával szemben.

A turné időpontja: 2015. július 3-12.

------

Életem egyik legszebb olvasmánya ez a könyv. Olvassátok. Ponty. 
Ja, hogy... ó, miről is szól?

Gyönyörű történet istenekről és istennőkről, királyokról és királynőkről, halhatatlanságról és az emberi szívről. 

A fiatal Patroklosz királyok sarja, mégis száműzik otthonából, amikor akaratlanul egy fiú halálát okozza. Az ifjú a híres-neves hős, Péleusz király udvarába kerül, ahol együtt nevelkedik a király fiával, Akhilleusszal. Az aranyszőke hajú herceg már gyermekként is erős, gyors és vonzó – ellenállhatatlan mindazok számára, akik találkoznak vele. Arra rendeltetett, hogy egy napon ő legyen a legkiválóbb görög. Patroklosz és Akhilleusz nem is különbözhetne jobban egymástól, mégis különleges, eltéphetetlen kötelék szövődik közöttük.