Fanfiction: Ember embernek farkasa (Shiver)

Újabb Shiver témában írt történet, az utolsó. És talán ez az eddigi legnagyobb kihívást jelentő novellám, három szemszög, mindhárom főszereplő... Eredetileg a moly egyik kihívására íródott, de a megkötés csak annyi volt, hogy a kedvenc regényhez kapcsolódjon (ebből több is van, a Shiver-trilógia oda tartozik), könyvhű legyen és minimum két szereplő szerepeljen benne. Ezeknek megfelelt a novella, és közben én is jól szórakoztam. Szóval ez az írás található a tovább mögött.

Filmnézés: A legjobb Disney Channel-filmek szerintem

A Disney csatorna afféle guilty pleasure nálam, tudom, hogy már régóta nem tartozom a célkorosztályba, mégis, ha tévézni szeretnék, de nincs semmi semelyik adón se (még sport, jó főzőműsor vagy Jóbarátok kismilliomodszorra se), rendre azon kapom magam, hogy a Disneyre kapcsolok. Mivel hamarosan a magyar adón is bemutatják a legújabb filmet, a Teen Beach Movie-t (kritika róla már olvasható a media-addicton), én elgondolkoztam, a múltban melyik alkotások nyerték el a tetszésemet.
A tovább mögött az én TOP5-ös listám található, 2006-tól (a High School Musical évétől) számítva. Úgy gondolom, ez az év egy elég jelentős sarokkövet jelentett a Disney csatorna számára, és bár régebbről is láttam filmeket, ezek egyébként sem fértek volna fel a listámra.

Fanfiction: Lady Guinevere (Merlin)

Újabb fanfictiont pakolok a blogra. Ezúttal a BBC tavaly decemberben véget ért sorozatához, a Merlin kalandjaihoz (sorozatajánló valamikor a jövőben érkezik) írtam novellát. A főszereplők Gwen és Sir Leon, mindketten nagyon fiatalok még, Gwen még nem dolgozik Morganának, Leon pedig nem lovag, sőt igazán még Arthurt sem ismeri. Gwentől tudjuk, hogy ő és Leon együtt nőttek fel. Közös gyerekkoruk egyik fordulópontját meséli el tehát ez a történet.

Random random: Pennás cikk

Néhány bejegyzéssel ezelőtt írtam arról, hogy részt vettem a Pennát a kézbe! nevű oldal egyik játékán. A nyereményem az volt, hogy vendégíróskodhattam az oldalon. A témám a karakteralkotás volt, ezen belül azt a kérdést fejtegettem, hogy "Mit érdemes tudnunk a karakterünkről?". Szót ejtettem arról, hogy mennyi és milyen tulajdonsággal kell felruházni egy statiszta szintű szereplőt, hogy mi lehet segítség a külső leírásánál, és hogy miért lényeges motivációt adni a főhőseinknek. Erről és még sok másról itt olvashattok: http://irokhaakarok.blogspot.hu/2013/08/vendegironk-thayet-irasa-mit-erdemes.html
Hozzátenném, hogy bár nem vagyok valami ász írás terén (sőt... de ebbe nem menjünk bele), jó ilyen dolgokról elmélkedni néha. Talán valamicskét a fejlődésben is segít.

Random elmélkedés: Roxfort, Pottermore és Sims

(Lassan le kellene állnom az új rovatok kitalálásával... :D)

Ma sok hónap után megint feltévedtem a pottermore oldalára, és megint megállapítottam, hogy mi a legjobb benne, meg azt, hogy azon a részen én már túl vagyok. Ez pedig a Teszlek Süveg, állatválasztás és a pálcaszerzés az Abszol úton. Mindig is imádtam teszteket kitölteni, még a leghülyébbeket is, melyik született feleség lennék, pedig nem is igazán néztem a sorozatot, meg ilyesmik. De más okból is jó buli a házbeosztás meg a többi. Gondolom, nem én vagyok az egyetlen, aki a Harry Potter-könyveket olvasva, elgondolkozott, vajon melyik házba kerülne, kijelölnék-e prefektusnak, mi lenne a kedvenc tantárgya, melyik menne gyengébben, milyen munkát szeretne a Rofortból kikerülve stb.
Én például biztosan hollóhátas lennék (ezt a pottermore is alátámasztotta, de a pottermore-os házbeosztás megbízhatóságáról majd később). Prefektusnak csak jobb híján választanának, ha tényleg nincs senki fontoskodó a háztársaim között (Hollóhát... szóval kétlem, hogy ne lenne), a kedvenc tárgyam a rúnaismeret lenne vagy a bájitaltan, bár Pitontól biztosan rettegnék, a legrosszabbul a gyógynövénytan, az LLG és a jóslástan menne, már ha utóbbi kettőt volnék olyan hülye felvenni. És valószínűleg varázsjoggal foglalkoznék, vagy mindenféle régi iratot fordítgatnék egy varázsmúzeumban. 

A tovább mögött kevesebb szó esik rólam, és rátérek a pottermore-féle beosztás lehetséges hibáira, illetve arra, hogy mindennek mi a fene köze van a Simshez.

Könyvolvasás: Maggie Stiefvater - Lament - A Látó szerelme

Maggie Stiefvater egyike a kedvenc íróimnak, a Shiver-trilógia például lassan honvággyal küszködik, annyiszor hurcolom magammal mindenfelé, hogy újraolvassam a legjobb részeket. Nemrég át is rendeztem a könyvespolcomat, hogy ne mindig teljesen hátulról kelljen előhalászni a köteteket. (A másik ilyen
könyvsorozat amúgy a Harry Potter nálam, azokat is már rutinból csapom fel a kedvenc jeleneteknél.)

Maggie Stiefvater azonban mindamellett, hogy megírta az egyik legkedvesebb trilógiámat, rendkívül inspiráló személyiség is. A tovább mögött igyekszem pontokba gyűjteni, miért is lehet őt kedvelni, aztán rátérek a Magyarországon legutóbb megjelent regényére is.

Random random: Csillagainkban a hiba

Egy kicsinyke összevisszaság következik John Green könyvével és a közelgő (jó, annyira még nem közeleg, de lesz!) filmváltozattal kapcsolatban.

Random írás: Pennás írás

A napokban részt vettem a Pennát a kézbe! (irokhaakarok.blogspot.hu) nevű oldal egyik gyakorlati feladatán. A blog rendszeresen hirdet ilyeneket, hol zenére kell írni rövid történeteket (mint most), hol megadott szavak alapján, de vannak ennél extrémebb kihívások is. Egy azonban közös bennük: ötletesek és remek alapot adnak ahhoz, hogy írj valamit akkor is, ha éppen nincs ihleted, vagy épp időd valami hosszabbra. Érdemes a régebbi, lejárt feladatokhoz is visszanézni, és ha másnak nem, hát magunknak írogatni rá. Hátha összehozunk olyasmit, amit később máshoz is hasznosítani tudunk. De ha nem, akkor is legalább írtunk és jól szórakoztunk. A legújabb felhívás még javában zajlik, a kommentek közé várja Szatti a megoldásokat. :)
Az én előző feladatra írt egypercesemet a tovább mögött lehet olvasni, mellékelve Szatti ihletadó zenéjét is.

Napló a regényírásról III.

A nagyobb képet látni

Az írás része a regénynek továbbra is ott áll, ahol  hagytam, hétvégén nem voltam itthon meg laptop közelében sem, így az energiáimat maximum az ötletelgetésre fordíthattam. Jól is jött, mert így nem halogathattam tovább, hogy ne csak a szereplőimmel és az ő sorsukkal foglalkozzak, és hogy honnan hova akarom őket eljuttatni a történet végére, hanem a nagyobb képre is koncentráljak. Azaz mi is a cselekmény, azon kívül, hogy mindenki igyekszik megtalálni a saját helyét az életében. 

Fanfiction: Mi teszi a Roxfortot? (Harry Potter)

Egy újabb fanfiction mutatóba tőlem, mert a regénnyel, mint írtam, éppen sehogy se állok. Ezúttal Harry Potter témában olvasható egy egyperces, a tovább mögött.

Napló a regényírásról II.

Inspirálni magunkat

Sajnos a napokban nem volt időm túl sokat haladni a regénnyel, ugyanis részt veszek egy amatőr, internetes pályázaton, és arra dolgozok egy novellán. De azért igyekszem ötletelni, a minap például az egyik karakterem állt össze a fejemben, a motivációi, és ez teljesen új megvilágításba helyezte őt is, meg a családját is. Igazi sikerélmény volt. :) A másik, ami írás híján előrelendíthet, az az ihletkeresés. Az egyik régi, fejben beleszeretős ötletemhez akaratlanul is szembejönnek velem az inspiráló képek, a passzoló zenék. Itt ez se működik ilyen könnyen, mert miért is tenné?! 

A tovább mögött rövid elmélkedés arról, hogy mik inspirálhatnak egy történetet, és ez miért segítség nekem.

Könyvolvasás: Delphine de Vigan - No és Én

Mostanában szeretnek megtalálni a furcsa hangulatú regények, az olyanok, mint amilyen a No és Én is. A könyv a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában jelent meg, a Vörös Pöttyös-sorozatban - nem volt kérdés, hogy a kíváncsiságomat felkelti. 

Rögtön lekaptam a polcról a könyvtárban. 
Az eljárás nálam ez után a következő: tartalom elolvasása, első mondat, meg még két helyen felcsapom. Ha semmi elborzasztót nem találok egyikben se, akkor nekiállok. Persze, vannak kivételek, amikor szembetalálom magam rögtön egy olyan résszel, ami nem tetszik, és mégis elolvasom a regényt. (Ilyen volt anno az Alkonyat, ahol a felcsapásomnál Bella éppen Edward V-kivágású felsőjéről, a mellkasáról meg az arcáról áradozott, ami kolosszális diadalt aratott, hogy magára tudta vonni a figyelmet. "-.-) De a No és Énnél a tartalom is valami mást ígért, és a fogalmazásmód se adott okot az aggodalomra. Belevágtam hát és egy különleges élménnyel lettem gazdagabb.