Könyvolvasás: Maggie Stiefvater - Blue Lily, Lily Blue

Ígértem, hogy amint kézhez kapom a könyvet, kritikát is írok róla. Ez történik most. (És próbálok közben nem túl spoileres lenni, majd böhöm betűkkel jelzem, ha az készülnék lenni.)
Címszavakban: Imádtam. De még mindig a The Dream Thieves a sorozat, és egyben Maggie legjobb regénye. 
De ne ugorjunk ennyire előre. Lássuk, miről is beszélünk.
Veszélyes álmodni. És még veszélyesebb felébredni.--> Fogjuk rá, hogy ezt rá lehet húzni a könyvre, mert nem ugyanarra a szereplőre vonatkozik a két megállapítás, szóval félrevezető.
Blue Sargent talált dolgokat. Először életében barátokat, akikben megbízhat, egy baráti kört, ahová tartozhat. A hollófiúk maguk közé fogadták. Az ő problémáik az ő problémái, és az ő problémái az övék.--> Ezt eddig is tudtuk. De a trükk a talált dolgokban az, hogy mennyire könnyű őket elveszíteni.--> Ez viszont tök ütős gondolat.
A barátok elárulhatják egymást.--> Percek óta próbálok rájönni, ez mire vonatkozik.
Az anyák eltűnhetnek.--> Erre nem nehéz rájönni.
A látomások félrevezethetnek.--> Hm, e tekintetben sok gondolkodnivalót adott a könyv.
Bizonyosságok megkérdőjeleződnek.--> Ezt nem is tudom, hogy jól fordítottam-e.
Összességében a kaland folytatódik a négy részes sorozat harmadik kötetében is.

Trilógiáknál a második részre szokták azt mondani, hogy afféle unalmas átvezető a kezdet és a vég között. Bár Maggie eddigi sorozatainál ezt nem tapasztaltam, a Linger talán még jobban tetszett, mint a Shiver (ugye, Cole...), és a Ballada fényévekkel jobb volt (nálam), mint a Lament, de úgy tűnik, a Hollófiúk nem úszta meg az átkot. Így visszatekintve úgy érzem, az első és a második kötet is a felvezetés volt, a The Raven Boys elmondta, miről fog szólni a történet, a The Dream Thieves pedig elmondta, hogy mégsem arról, hanem. A Blue Lily, Lily Blue pedig bár előrelendítette a cselekményt, és két karakter fejlődését is a finish felé hozta (bár részben ezek az előző rész utóhatásai voltak), tényleg a felkészülést jelentette az epikusnak ígérkező lezáráshoz.

Nem volt unalmas. Megint kaptam olyan jeleneteket, amik még sokáig velem maradnak, virágnyelven ilyen volt például a bevásárlós, a telefonálások, Cheng minden megjelenése, a kert Mr. Grayjel, a tanácsadó irodás... És tényleg, halál komolyan mondom, közelebb jutottunk Glendowerhez. Az előző kötet csaknem nulla százaléknyi előrehaladásához képest meg főleg. Akadtak szálak, utalások, amik viszont nekem kicsit a levegőben lógva maradtak. És persze, lehet, hogy visszatérünk rájuk a következő részben (esélyes), ugyanakkor a végkifejlet (mármint ezé a köteté) minden másnak megálljt parancsolt. A végkifejletet, hogy megtegyék azt, amit megtettek ott (ejj, de elegáns vagyok ebben a spoilermentes dumában...), tényleg nem lehetett tovább halogatni, de emiatt az addigi többi szálat nagyon gyorsan fel kellett göngyölíteni. 

ITT KICSIT SPOILERES LESZEK. Oké, nagyon gyorsan olvastam, így sok minden összekuszálódott már a fejemben, de például Gansey szála a tanáriban kapott megoldást? Vagy Adam karakterfejlődése az előző regényhez képest csak nekem tűnt túl hamar lezártnak? Mármint értem, a kulcs a múlt könyves jelenet volt Persephonéval, de hú, nem kaptam meg valahogy azt a katarzist, amire Adam más karakterek nélküli szálában számítottam. SPOILER-ZÓNA VÉGE.

Sajnos nem maradt hely a regényben néhány régi arcnak sem, de volt, aki akár akartuk, akár nem, visszaköszönt (nem mintha nem lett volna várható). Akadt néhány igazi bomba is, amik után percekig bámultam az adott oldalt. Főleg két ilyen momentum volt, köszönhetően annak, hogy a regény előtt már belefutottam (talán szándékosan...) spoilerekbe, mert anélkül valószínűleg még több lett volna. Például a Glendower szálon. 

Sok gondolkodnivalót is adott a Blue Lily, Lily Blue a befejező részre, akár a homályban maradt, de a karakterek által már tudott dolgokkal kapcsolatban, akár olyanokról, amikre nézve még ők is csak találgatnak. Nem fogunk unatkozni abban az egy évben se, ami még a negyedik regény megjelenéséig hátravan.

És wow, mennyire szépen kerekre zártam ezt a kritikát, de bocsánat, a karakterekről még külön nem is áradoztam! Direkt a végére hagytam, mert senkit nem akartam a poszt olvasásától elriasztani, mert uhh. *.* *.* Nyugodtan ugorjátok át ezt a szakaszt, ha gondoljátok. Akik meg nem akarnak SPOILERbe futni, azok tényleg.

Mert SPOILER INNENTŐL. Mert uhh. A karakterek miatt imádom én annyira ezt a sorozatot, miattuk áll holtversenyben a Mercy Falls farkasaival a kedvenc YA sorozataim lista első helyén.
HÁT... VAGYIS INNENTŐL. Adam. Továbbra is nemcsak a Hollófiúkban, de úgy egészében, YA szintjén is a kedvencem. A nekem túl gyors fejlődését már emlegettem, szóval nem minden tetszett itt vele kapcsolatban, mégis a legjobb részek nagy hányadát neki köszönhettem. Ronannel együtt minden pillanatát imádtam, ahogy Blue-val is, Ganseyvel pedig továbbra is a kedvenc - nem romantikus - párosomat alkotják. De jajj! *.* És végre nem álltam állandóan a bőgés határán miatta.

Nem, mert Blue miatt álltam. Istenem, eddig is imádtam őt, de ebben a regényben végleg megnyert magának ez a lány. Ha nem is annyira, mint a The Dream Thieves Ronané, de ez a kötet kicsit Blue-é volt. És a legkevésbé sem bántam.

Ronan. Sajnos tőle nem kaptunk szemszöget, amit megértettem, de kicsit hiányoltam. Viszont az Adames jelenetekkel, a kibontakozóban lévő Blue-barátságával (igen, hát, ehhez is csak egy bizonyos szakítás kellett) és az anarchiás poénjával kárpótolni tudott. És az ő karakterfejlődése is igazán kiteljesedett.

Gansey... Még mindig könyves álompasi. Ugyanakkor az ő szála lógott nekem leginkább a levegőben. Szerettem a gondolatait, mert mélyebbre ástunk a karakterben, mint eddig bármikor, mégis maradt egy kis hiányérzetem. A Blue-Gansey románc viszont továbbra is gyönyörű.

Új kedvenceket is találtam, Jesse Dittley is zseniális, Cheng meg főleg. Komolyan, meg nem mondom, miért imádom ennyire Chenget, de minden felbukkanásánál vigyorogtam. 
SPOILER VÉGE.
Átugorható rész vége.

Összességében nem csalódtam Maggie-ben, egy újabb varázslatos résszel bővítette a tetralógiát, még ha a The Dream Thieves magaslatába ezúttal nem is sikerült eljutni.

Kedvenc rész: A bevásárlós. Vagy Cheng aláírásgyűjtése. Vaaagy... szóval sok volt.

Legrosszabb rész: Nem volt ilyen...? A megírt jelenetekkel nem volt bajom, nem megírtakat hiányoltam.

Kedvenc szereplő: Fura, de ebben a kötetben mind a négy főszereplőt ugyanannyira szerettem, plusz Chenget, plusz mindannyiunk szíve csücske, Noaht. Bár talán Ronan felbukkanásait vártam mindig a legjobban, mert ő szemszög nélkül csak ritkábban jöhetett.

Kedvenc idézet: Hadd ne kezdjek bele. Na jó... találomra pár kevésbé spoileres.
“Don't tell the others," Gansey said.
"I'm dead," Noah replied, "not stupid.”
“It kills Dittleys and does terrible things to my friend."
"YOUR DEAD FRIEND."
"That's not his fault. Why didn't you say you could see him?"
"I DIDN'T SAY I COULD SEE YOU, EITHER."
"But I'm not dead."
"BUT YOU ARE PRETTY SHORT.” ---> Egy Dittley-gyöngyszem, Blue-val. :D
Because it was Noah and no one else, Gansey could admit, “I don’t know what I’ll do if I find him, Noah. I don’t know what I’ll be if I’m not looking for him. I don’t know the first thing about how to be that person again.”
Noah put the clay in Gansey’s hands. “That’s exactly how I feel about the idea of being alive again.” 
Was that what life did to them all? Chiseled them into harder, truer versions of themselves?
Ihletés szempontjából: A lecke még mindig az, hogy a jó karakterek és a jó stílus bármit el tud adni. Legalábbis nekem, és úgyis elsősorban magamnak mesélek a történeteimmel.

RAVASZ értékelés: Mondjuk, halovány, félcsillagos kiváló. 

7 megjegyzés:

  1. Tök jó poszt lett, persze a spoileres részeket nem olvastam el :D Várom, hogy én is megkaparinthassam a könyvet, bár én a magyar kiadásra várok inkább :P

    VálaszTörlés
  2. Ó, örülök, hogy tetszett, amúgy visszaolvasva még a spoileres részeket is elég virágnyelven sikerült megoldanom, de a biztonság kedvéért kitettem a jelzést. :)
    Az előző rész elég hamar jött magyarul is, talán ez is elér hozzánk valamikor még 2015 koratavaszán.

    VálaszTörlés
  3. Ha kőkemény, velős spoilereket akarok, kereshetlek mailben? (naaa, naaaa? van sütim, naaaa~)

    VálaszTörlés
  4. Mikor lesz kint ez a rész magyarul? Valaki nem tudja? *.*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Valaki nemrég érdeklődött a kiadónál. A válasz szerint nyár végére, kora őszre várható a magyar megjelenés. Szerintem még ha ez csúszik is, ősszel valamikor mindenképp megjelenik. Addig is kitartás... :)

      Törlés
  5. Szia!
    Most olvasom csak a kritikád. Még inkább kedvet kaptam a könyv elolvasásához. Már bőven elmúlt ősz közepe, de még mindig semmi, kezdek aggódni, és nem értem, mi tart még ilyen sokáig?
    Mindenesetre nagyon várom a könyvet, és lett egy feliratkozós ;)
    Shelly

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! :)
      Az jó, örülök neki. :) Elvileg még idén kijön, szerintem a fordítás, tördelés meg ilyesmik már kész lehetnek, csak minden más könyvmolyképzős könyv is most jelenik meg, és valószínűleg a nyomda nem bírja. De idénre ígérik, szóval na, maximum karácsonyi ajándék lesz belőle. :) (Én anno a második részt pont karácsonyra kaptam tesómtól.)
      Ó, a feliratkozásért meg köszi. :$

      Törlés