Könyvolvasás: Chris Howard - Gyökértelen

Chris Howard Gyökértelen című regénye a Könyvfesztivál óta kísért. Előtte végigböngésztem a kiadók friss megjelenéseit, matekoztam össze-vissza, hogy hány könyvet vehetek meg, mire van igazán szükségem. Végül fájó szívvel a Gyökértelenről lemondtam. De azóta sok hónap telt el, én pedig végre a kezembe vehettem. A Gyökértelen a Főnix Könyvműhely gondozásában jelent meg. A Kiadó 2011 óta foglalkozik szórakoztató irodalommal, ide tartozik a Gyökértelen is. A tartalomból az is kiderül, hogy ezen belül egy disztópikus regénnyel van dolgunk.

A 17 éves Banyan fákat épít: elszórt fémhulladékokból erdőket kreál a gazdag ügyfeleknek, akik a pusztulás látható nyomai elől szeretnének menekülni. Bár maga Banyan még sosem látott igazi fát – hisz azok már egy évszázada kihaltak −, apjától még az eltűnése előtt sokat hallott a Régi Világról. Minden megváltozik, amikor Banyan megismerkedik egy rejtélyes nővel, aki különös tetoválást visel a testén – egy térképet, ami az utolsó élő fákhoz vezet. A fiú elindul a pusztuláson keresztül, ahonnan nem sokan térnek vissza. Akik megmenekülnek a kalózoktól és fosztogatóktól, azokra ott várnak a sáskák… akik most már emberhúson élnek. De nem Banyan az egyedüli, aki a fákat keresi, az idő pedig egyre fogy. A bizonytalanságok közepette a fiú kénytelen szövetségre lépni Alphával, a vonzó, de veszélyes kalózzal, akinek szintén megvannak a saját tervei. Miközben pedig a talán csupán a legendákban létező ígéret földje felé tartanak, Banyan megdöbbentő dolgokat tud meg a családjáról, a múltjáról és arról, mire képesek az emberek, hogy visszahozzák a fákat.

Filmnézés: The Spectacular Now

Egy film, amit hónapok óta kajtattam, és mikor már teljesen feladtam volna, hogy valaha is megnézhetem, rájöttem, hogy két nap múlva az Egyesült Államokban kijön DVD-n, és jé, elérhető lesz! :) Nem számított, hogy alig két nap múlva vizsgáztam, nekem akkor és ott meg kellett néznem ezt a filmet. És hogy érdemes volt ennyire izgatottnak lenni a The Spectacular Now miatt? Határozottan.

A történet főszereplője Sutter, a suli egyik legnépszerűbb sráca, aki imádja a barátait, a bulikat, és természetesen főleg ezt a kettőt együtt. Egyik nap másnaposan ébred egy ismeretlen környéken, a fűben fekve, és a lány hajol fölé. A lány neve Aimee, és Sutterrel egy iskolába járnak, de nem ismerik egymást, Aimee ugyanis teljesen más, mint Sutter. Okos, hallgatag és szürke. És te, kedves blogolvasó ezen a ponton hinnéd azt, hogy ez egy szokásos "menő srác fogadásból kicseszik a visszahúzódó lánnyal, és beleszeret"-sztori. Hát nem. Nincs fogadás. Nincsenek klisék. Ez lehetett volna a posztom címe is - Nincsenek klisék -, mert hogy a tovább mögött ki is fejtem, milyen kliséket hajít kukába a The Spectacular Now.

Fanfiction: Ezernyi hang (Harry Potter)

Valamiért szeretek vérfarkasokról írni. (Lehet persze ennek köze Maggie Stiefvater Shiver-trilógiájához, és lehet, hogy nem kellene értetlenkednem a "miért"-en.) Gondolom, teljességgel elkerülhetetlen volt, hogy bár életem első befejezett HP-írása is Remus Lupin nagy titkáról szólt, egyszer évekkel később visszatérjek a témához, és elmeséljem ugyanazokat az éveket egy más megközelítésben. Ezúttal James és Sirius szemszöge helyett, Remus fejébe másztam bele.

A legtöbb írásomban van valami apróság, amit más talán észre sem vesz - nem is kell, nem ez a cél -, de én magamat remekül el tudom vele szórakoztatni. Itt elárulom, mi volt az: minden jelenet első mondata valamilyen hanghatást foglal magában. Mert hogy ebben a novellában fontos szerephez jutnak a hangok.

"A képek elmosódnak, a szagok elvesznek, a vér íze felidézhetetlen. De a hangok, azok megmaradnak."
Remus úgy akar élni, ahogy a mondás tartja, magányos farkasként. De mi van, ha hiába küzd ellene, a barátság és a törődés így is, úgy is megtalálja? Mit tehet? El lehet-e hinni, hogy a farkaskórság ellenére ez is jár?
Több, kisebb jelenetből összeollózott, szomorkás novella.

(A jobb oldali kép LMRourke munkája. A képen a fiatal Remus Lupin látható.)

Random random: Sinner, még mindig öt hónap a megjelenésig

Az alábbi bejegyzésben már beszámoltam a hírről, miszerint 2014 júliusában az Egyesült Államokban megjelenik Maggie Stiefvater nagy sikerű könyvsorozatának, a Mercy Falls farkasainak negyedik része, amely a Sinner címet viseli. Túl sok szót arra, hogy mi is ez, nem vesztegetnék, a linkelt posztomban elolvasható. A lényeg annyi, hogy Cole és Isabel története folytatódik, méghozzá Los Angelesben. Cole ismét a rivaldafényben és Isabel életében. Azt se részletezném, hogy mennyire izgatott vagyok a regény miatt, mert ennek kifejtése túl sok wíííí-t, jujjjjj-t és szmájlihalmazt tartalmazna. (Az ég óvjon titeket ettől, de komolyan.)

Szorítkozzunk a legfőbb újdonságra, ami a Sinnerrel kapcsolatban történt. Elolvasható a könyv első három fejezete. Illetve egy prológusszerűség és két fejezet, az első Cole, a második pedig Isabel szemszögéből. Ha te is, pont mint én, alig bírsz magaddal, akkor kattints és vágj bele, mert wíííí! Ha azonban úgy érzed, ez a tizenkilenc oldal csak a türelmetlenségedet fokozza - mert igen, még csaknem öt hónap van az amerikai megjelenésig -, vagy egyszerűen nem szeretnél spoilereket, akkor a tovább mögött vár két nem annyira újdonság a regénnyel kapcsolatban. 

Könyvolvasás: John Green - Katherine a köbön

John Greenről már rengeteg szó esett a blogon, még saját taget is kapott. A Csillagainkban a hiba című könyvéért odavoltam, az egyik kedvencem lett, és bár a blogon az Alaska nyomábanról nem született kritika, azt is szerettem, bár jóval mérsékeltebben, mint a másik regényt. Hogy a Katherine a köbön hogyan teljesített? Egész jól. Mindjárt ki is derül, miért.

Mivel kezdem magam idegesíteni a folyamatos listakészítéssel, mintha nem tudnék összefüggő szöveget írni, ezúttal csupán két kategóriára osztottam a kritikámat. Kiknek érdemes elolvasniuk a Katherine a köbönt, és kik azok, akik nem biztos, hogy élveznék.